Zöldborsó vetése

A zöldborsó vetése az egyik legkorábbi a tavaszi vetések közük, ugyanis a borsó hidegtűrő növény.  Már akár 3-4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. Azonban, ha a korai vetését lekéstük már legközelebb csak nyáron vessük. A zöldborsó ugyanis kétszer is vethető, ennek megfelelően a szezonja is kétszer van.

Vetése előtt azonban érdemes átgondolni az alábbiakat is:

  • mi a felhasználás célja
  • értékesíteni is szeretnénk-e, vagy csak a család éves szükségletét biztosítani ezáltal
  • mikor legyen betakarítva a termés korábban, később
  • van-e a zöldborsó vetésével kapcsolatos tapasztalat a földet illetően, volt-e ott korábban borsó, milyen termést adott, betegségek, kórokozók támadták-e stb.

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a vetőmagokat hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

A borsó fajtáit általában az alábbiak szerint csoportosítják:

  • Kifejtőborsók: ezek rövid tenyész idejű fajták, magjuk éretten sima, nem töppedt. Legismertebb közülük a Rajnai törpe vagy más néven Petit Provencal (Petiborsó).
  • Velőborsók: ezek hosszabb tenyész idejűek, a magok felülete ráncos, töppedt.
  • Cukorborsó: ezeknek a fajtáknak a hüvelye is ehető. Nagyon népszerű, elterjedt az utóbbi időben.

Hogyan történjen a zöldborsó vetése, ültetése

Először a kifejtőborsókat vessük, majd valamivel később a velőborsókat. Védett helyen az Expressz borsó már novemberben vethető, ilyenkor lombbal takarják a hidegtől védve. Azonban a zöldborsó vetési ideje jellemzően február végére, március elejére tehető.

A borsó nem válogat a talaj típusokban, de legjobban a mélyrétegű, meszes, tápanyagdús vályogtalajon fejlődik.  De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

  • A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
  • A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
  • A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

  • a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
  • a pH: 5 -> enyhén savanyú
  • a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A zöldborsó betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A zöldborsó a tápanyagdús talajokat kedveli, ezért érdemes már ősszel előkészíteni a földjét. A tápanyagok közül is elsősorban a nitrátból és foszforból hasznosít nagyobb mennyiséget. Szerves trágyát nem igényel.

Zöldborsó vetése lépésről – lépésre

Jellemzően február végén, március elején kezdődhet meg a vetése. Ha magasra növő fajtát vetünk, annak érdemes támasztékot is készíteni már előre, akárcsak az uborkánál vagy a futóbabnál. Ilyenkor a sortávolság is legyen ritkább 25-30 cm.

  • A magok helyét locsoljuk be.
  • Az előkészített talajba 5-6 cm távolságra, 3-5 cm mély „fészkekbe” kell rakni 1-1 borsó magot nagyjából 20-25 cm sortávolságra egymástól.
  • A magokra ráhúzzuk a földet és óvatosan elegyengetjük rajta.
  • A vetést követően is öntözzük meg.

A borsóvetés júliusban ismételhető meg.

A zöldborsó vetés utáni gondozása

Vízigényes növény – fontos a vetését követő kelesztő öntözés – de megél öntözés nélkül is. Azonban a csírázás, virágzás és kötődés időszakában is érdemes öntözni szárazság idején, akkor számíthatunk bőséges termésre.

Szükséges a rendszeres kapálása is, mely nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos. Ugyanis a locsolás hatására összetömörödött talaj levegőtlenné válik, ezáltal a növény hajtásai elsárgulnak és a növekedése is leáll.

A zöldborsó biokertben is vethető. A betegségeivel, kártevőivel szemben érdemes társnövényekkel együtt vetni: a bab, burgonya, cukkini, fehérrépa, karalábé, káposzta, kukorica, paprika, retek, saláta, sárgarépa, spenót, zeller is mind ültethető mellé.

A legrövidebb tenyészidejű fajták termése a vetést követő 11.-12. héten már szedhető is a bokrokról. A szárakat gyökerestül tépjük ki a termés leérését követően. Beérett talajába másodvetésre vethetünk bimbóskelt, céklát, kínai kelt, karalábét, káposztát, uborkát.

Zöldborsó termesztése kiskertben:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bors%C3%B3

Vissza a kategória cikkeihez